Publikáció - Piackutatás az emberi élet és egészség szempontjátból
KIINDULÓ HELYZET – MIÉRT KIEMELTEN KOCKÁZATOS A VILLAMOS HÁLÓZATI MUNKA, ÉS MIT JELENT EZ A DELTA SZEMPONTJÁBÓL
1.1. A tanulmány célja
A tanulmány célja annak részletes bemutatása, hogy a villamos hálózatokon végzett munkák során évente milyen nagyságrendben történnek sérülések és halálesetek, ezek területileg hogyan oszlanak meg, az esetek mekkora része tekinthető előre jelezhetőnek vagy kitettségcsökkentéssel megelőzhetőnek, és mindez milyen gazdasági értéket képvisel a bevezethető Áramőr Delta rendszer szemszögéből. A fókusz nem általános munkavédelem, hanem kifejezetten a villamosenergia-hálózati környezet sajátos kockázati profilja és a megelőzhetőség technológiai lehetőségei.
1.2. A vizsgált terület definíciója
"Villamos hálózati munka" alatt minden olyan tevékenységet értünk, amely a villamosenergia-elosztó és -átviteli infrastruktúra üzemeltetéséhez, karbantartásához, hibajavításához és fejlesztéséhez kapcsolódik, különösen:
szabadvezetékes hálózatok (kis-, közép-, nagyfeszültség)
oszlopok, tartószerkezetek, szigetelők, kötőelemek, sodronyok, feszítő- és rögzítő rendszerek
transzformátorállomások és kapcsolóberendezések terepi környezete
hibafelderítés, hibahely-meghatározás, helyreállítási munkák
tervezett és rendkívüli kiszállások (üzemzavar, viharkár, rongálás, rendellenes állapot)
A tanulmány a sérülések/halálesetek oldaláról vizsgálja a kockázatot, kiegészítve azzal, hogy a kockázatot mi okozza, és a Delta pontosan hol tud beavatkozni.
1.3. Miért "más liga" a villamos hálózat kockázata
A villamos hálózati munka kockázata nem pusztán "veszélyes fizikai munka", hanem egy olyan terület, ahol a hibák következményei sokkal gyorsabban és sokkal súlyosabban jelennek meg. Ennek fő okai:
a) A veszélyforrás gyakran láthatatlan
A feszültség jelenléte, a visszatáplálás lehetősége, a hibás kapcsolási állapot, a potenciálemelkedés vagy a lépésfeszültség nem feltétlenül érzékelhető vizuálisan. Egy terepi helyzetben a környezet "normálisnak" tűnhet, miközben valós veszély áll fenn.
b) A hálózati állapot dinamikusan változik
Szél, jég, hőmérséklet, terhelés, mechanikai feszültségek és külső behatások (ágazat, fa, jármű, rongálás) bármikor megváltoztathatják a helyzetet. A veszély nem statikus: ami a kiszállás elején még nem állt fenn, később kialakulhat.
c) Rejtett hibák és "előjel nélküli" meghibásodások
A szigetelők repedése, a kötés fellazulása, a korrózió, az üregesedés/anyagfáradás, a részleges kisülésre hajlamos állapotok és a mechanikai sérülések sokszor nem azonnal látványosak, mégis előkészítik a súlyos eseményt.
d) Terepi munkavégzés és hozzáférési kockázatok
Oszlopmászás, emelőkosár, rossz talajviszonyok, csúszás, zuhanás, időjárási extrém helyzetek, közúti környezet, nehezen megközelíthető helyszínek. Sok eset nem közvetlen áramütésből ered, mégis a hálózati munkavégzéshez kapcsolódik.
e) A hibás információ és a kommunikációs rés kockázatnövelő
A terepi csapat és a diszpécser/üzemirányítás között bármilyen információhiány vagy félreértés (helyszín, állapot, szakaszolás, visszatáplálás, földelés, munkaterület-határok) a veszélyt ugrásszerűen növelheti.
1.4. A balesetek típusai a "megelőzhetőség" szempontjából
A tanulmány nem csak azt akarja megmondani, hogy "mennyi baleset van", hanem azt is, hogy ezek közül melyek azok, ahol a Delta érdemben csökkenti a kockázatot. Ehhez a baleseteket megelőzhetőségi csoportokra bontjuk:
I. csoport: Előre jelezhető állapotból fakadó események
Ide tartoznak azok az esetek, ahol valamilyen műszaki állapot (sérült szigetelő, laza kötés, mechanikai instabilitás, rendellenes villamos viselkedés, szakaszhibák, rendellenes terhelésmintázat) előzetesen detektálható lenne, és a terepre lépés előtt figyelmeztetéssel, tiltással, más munkaszervezéssel megelőzhető.
II. csoport: Kitettségből fakadó események (kiszállás-szám függő)
Ide tartoznak azok az esetek, amelyek valószínűsége nagyjából arányos a terepi jelenlét mennyiségével (több kiszállás → több kockázati perc). Ha a Delta csökkenti a felesleges kiszállásokat és célzottabbá teszi a helyszíni beavatkozást, ezek az esetek is csökkennek.
III. csoport: Nem vagy csak korlátozottan befolyásolható események
Ilyenek például a súlyos szabályszegés, szándékos kockázatvállalás, vagy teljesen külső, azonnali események egy része. Ezeket a tanulmányban külön kezeljük, és nem számoljuk bele túlzóan a Delta "megelőzhető" hatásába.
1.5. A Delta hipotézis (amit majd számszerűsítünk)
A tanulmány alapfeltevése, hogy a Delta két fő mechanizmussal csökkenti a balesetek számát:
A) Előre figyelmeztetés és kockázati jelzés
A rendszer a hálózat állapotáról és rendellenességeiről időben információt ad, amivel:
a veszélyes munkaterület azonosítható még a helyszínre érkezés előtt,
a beavatkozás módosítható (másik megközelítés, más eszköz, más csapat, más sorrend),
csökkenthető a meglepetés-jellegű kockázat (rejtett hibák).
B) Felesleges kiszállások csökkentése és célzott munkavégzés
A jobb állapotkép és elődiagnosztika révén:
csökken az "ellenőrző jellegű" kimenetek száma,
rövidül a terepen töltött idő,
nő a beavatkozások pontossága (odamegyünk, ahol tényleg kell),
csökken a személyzet kitettsége.
1.6. Mitől lesz ez "pénzbeli érték", nem csak "jó dolog"
A baleseteknek két nagy gazdasági következménycsomagja van, amit a tanulmány számszerűsíthetővé tesz:
Közvetlen költségek
kártérítések, biztosítási kifizetések
rokkantsági ellátások, járadékok
egészségügyi és rehabilitációs költségek
hatósági, vizsgálati és jogi költségek
munkaeszköz- és infrastruktúra-károk egy része
Közvetett költségek
kieső munkaidő és termelékenység
helyettesítés, túlóra, munkaerő-átcsoportosítás
üzemzavari idő és szolgáltatásminőségi romlás költségei
reputációs kár és belső szervezeti veszteségek (képzés elvesztése, fluktuáció)
a biztonsági tartalékok növelésének költsége (ha a rendszer nem megbízhatóan előrejelezhető)
A tanulmány pénzügyi része ezért nem "élet ára" típusú morális vita, hanem a valós tehercsökkenés bemutatása: mennyi olyan kifizetés és veszteség van, amelynek egy része megelőzhető, és ez milyen éves nagyságrendű értéket jelent.
1.7. Kimenet: hogyan néz ki a végén a bizonyítás
A következő pontokban a tanulmány a következő logikai láncot fogja végigvinni:
baleseti bázisszámok meghatározása (sérülés, halál; éves trend; területi bontás)
okok és megelőzhetőségi kategóriák hozzárendelése
Delta-lefedettségi forgatókönyvek (bevezetési arány, időbeli felfutás)
megelőzhető esetek becslése konzervatív és reális sávval
pénzügyi hatás: közvetlen + közvetett költségcsökkenés, éves érték
1.8. Pont 1 eredménye (összefoglaló állítás)
A villamos hálózati munkavégzés kockázata azért kiemelkedő, mert a veszély jelentős része rejtett és dinamikus, a hibák következményei gyorsan súlyossá válnak, és a terepi jelenlét önmagában is kitettséget jelent; az Áramőr Delta értéke ebből fakadóan abban mérhető, hogy előrejelzéssel és célzottabb munkaszervezéssel csökkenti a megelőzhető balesetek számát, ami egyszerre jelent életvédelmi és számszerűsíthető gazdasági tehercsökkenést.
BALESETI STATISZTIKAK – OSSZKEP A VILLAMOS HALOZATOKON TORTENO SERULESEKROL ES HALALESETEKROL
2.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja, hogy tenyszeru, adatokra epulo osszkepet adjon a villamos halozati munkakhoz kapcsolodo balesetekrol, kulon kezelve a seruleseket es a halaleseteket. Ez a fejezet adja meg azt a bazist, amelyre a kesobbi megelőzhetosegi, hataselemzesi es penzugyi szamitasok epulnek. A hangsuly nem az egyedi eseteken, hanem az evente ismetlodo nagysagrendeken es trendeken van.
2.2. Mit tekintunk baleseti adatnak a tanulmanyban
A tanulmanyban baleseti adat alatt minden olyan munkabalesetet ertunk, amely:
villamosenergia-eloszto vagy atviteli halozathoz kapcsolodo tevekenyseg kozben tortent,
a munkavegzeshez kapcsolodik (karbantartas, hibajavitas, uzemzavar-elharitas, fejlesztes),
serulessel vagy halallal jart,
hivatalos statisztikai rendszerekben megjelenik.
A tanulmany kulon kezeli:
halalos munkabaleseteket,
nem halalos, de serulessel jaro munkabaleseteket.
2.3. A vizsgalt teruleti szintek
Az osszkep kialakitasahoz harom szintet kulonitunk el:
Europai Unio (EU) – orszagonkenti es osszesitett adatok,
Magyarorszag – orszagos eves adatok, kesobb teruleti bontas alapja,
nemzetkozi benchmark (USA) – osszehasonlitasi referencia a kockazati nagysagrendekhez.
Ez a tobb szintu megkozelites lehetove teszi, hogy a magyar adatok ne elszigetelten, hanem nemzetkozi kontextusban legyenek ertelmezve.
2.4. Halalos munkabalesetek – nagysagrendi kep
A hivatalos munkabaleseti statisztikak alapjan evente tobb ezer halalos munkabaleset tortenik fejlett ipari gazdasagokban osszesen. Ezen belul a villamosenergia-elosztashoz es -atvitelhez kapcsolodo tevekenysegek egy viszonylag szuk, de kifejezetten magas kockazatu csoportot alkotnak.
A villamos halozati munkaknal a halalos esetek jellemzo okai:
aramutessel osszefuggo esemenyek,
zuhanas, leeses oszloprol vagy emeloberendezesbol,
mechanikai szerkezeti meghibasodas,
varatlan halozati allapotvaltozas.
A halalos esetek szama abszolut ertekben alacsonyabb, mint mas ipari agazatokban, ugyanakkor az egy fore juto kockazat magasabb, es az esetek jelentős resze sulyos kovetkezmenyu, azonnali.
2.5. Nem halalos, serulessel jaro balesetek – a "lathatatlan tomeg"
A nem halalos munkabalesetek szama nagysagrendekkel meghaladja a halalos esetek szamat. Ezek koze tartoznak:
sulyos es kozepesen sulyos serulesek,
hosszu tavolléttel jaro munkakeptelenseg,
maradando egeszsegkarosodas,
ideiglenes munkakepesseg-csokkenes.
Ezek az esetek kevesbe jelennek meg a nyilvanossagban, ugyanakkor gazdasagi es szervezeti hatasuk osszessegeben jelentos. A tanulmany azert kezeli kulon ezt a csoportot, mert a Delta hatasa gyakran eppen itt jelentkezik eloszor, a kockazatcsokkenes korai szintjen.
2.6. Trendek es stabil kockazati mag
A munkavedelem fejlodese ellenere a villamos halozati munkaknal egy stabil kockazati mag figyelheto meg:
bizonyos balesettipusok evente visszatero jelleguek,
a technologia fejlodese nem tunteti el teljesen a terepi kockazatot,
az infrastruktura eloregedese uj tipusú veszelyeket hoz be.
Ez azt jelenti, hogy a statisztikak nem egyszeri kilengeseket, hanem egy folyamatosan jelen levo kockazati szintet mutatnak.
2.7. Miert alkalmasak ezek az adatok tovabblepesre
A baleseti statisztikak alkalmasak arra, hogy:
bazisszamokat adjunk meg evente (serules, halal),
osszehasonlithato teruleti es idobeli trendeket rajzoljunk fel,
megalapozzuk a megelőzhetosegi becsleseket,
elkeruljuk az egyedi esetekbol levont tulzo kovetkezteteseket.
A tanulmany innentol nem azt kerdezi, hogy "tortenik-e baleset", hanem azt, hogy "ebbol mennyi tortenik meg ujra es ujra, hasonlo okbol".
2.8. Kapcsolodas a Delta tovabbi elemzesehez
Ez a pont teremti meg azt a statisztikai alapot, amelyre a kovetkezo fejezetek epulnek:
teruleti (regios) bontas,
baleseti okok elemzese,
elore jelezheto esemenyek azonositasa,
megelőzheto esetek szamszerusitese.
A Delta ertekenek bemutatasa csak akkor hiteles, ha egy stabil, tenyszeru baleseti osszkepre epul, amely nem elbagatellizalja a kockazatot, de nem is torzitja azt. Ez a fejezet ezt az alapot fekteti le.
REGIOS BONTAS – HOL KONCENTRALODNAK A BALESETEK A VILLAMOS HALOZATOKON
3.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja annak bemutatasa, hogy a villamos halozati munkakhoz kapcsolodo serulesek es halalesetek teruletileg hogyan oszlanak meg, es mely regiokban jelentkezik tartosan magasabb kockazat. A regios bontas segit abban, hogy a baleseteket ne absztrakt orszagos atlagkent kezeljuk, hanem konkret teruletekhez, halozati jellemzokhoz es uzemeltetesi korulmenyekhez kosssuk.
3.2. Miert fontos a regios megkozelites
A villamos halozat nem homogén rendszer. A baleseti kockazat teruletenkent jelentos eltereseket mutathat az alabbi tenyezok miatt:
halozati suruseg es kiterjedes,
a halozat kora es muszaki allapota,
dominans halozattipus (szabadvezetek, kabel, vegyes),
idojarasi es klimatikus viszonyok,
terep- es hozzaferesi nehezsegek,
uzemeltetesi gyakorlat es kiszallasi gyakorisag.
A regios bontas ezeket a kulonbsegeket lathatova teszi.
3.3. Europai unios regios kep
EU-s szinten a munkabaleseti adatok orszagonkent eltero nagysagrendet mutatnak, amely nem pusztan a lakossagszammal, hanem a halozat meretevel es szerkezetevel is osszefugg. Jellemzoen magasabb baleseti esetszam figyelheto meg:
nagy teruletu, kiterjedt szabadvezetekes halozattal rendelkezo orszagokban,
olyan regioikban, ahol gyakoriak a szelsoseges idojarasi esemenyek,
ott, ahol az infrastruktura egy resze eloregedett.
A regios bontas lehetove teszi annak elkuloniteset, hogy egy orszagon belul hol koncentralodik a kockazat, es hol jelenik meg stabil, evente visszatero baleseti mintazat.
3.4. Magyarorszag teruleti megoszlasa
Magyarorszagon a munkabalesetek, igy a villamos halozati munkakhoz kapcsolodo esetek sem egyenletesen oszlanak meg. A kulonbsegek hattereben az alabbi tenyezok allnak:
varosi es videki halozatok eltero jellege,
erdos, mezogazdasagi es ipari teruletek aranya,
kulso behatasok (fa, jarmu, mezogazdasagi gep),
viharkarok gyakorisaga,
hosszabb szabadvezetekes szakaszok jelenlete.
A regios elemzes lehetoseget ad arra, hogy azon teruleteket azonositjuk, ahol a kockazat tartosan magasabb, es ahol a beavatkozas eloszor hozhat erdemi eredmenyt.
3.5. Varosi es videki kockazati kulonbsegek
A baleseti mintazat jellemzoen kulonbozik varosi es videki kornyezetben:
varosi teruleteken gyakoribb a kozlekedesi es kornyezeti interakcio (kozuti kozelseg, epitesi tevekenysegek),
videki teruleteken jellemzobb a szabadvezetek, a nagy tavolsagok es a nehezebb hozzaferes,
videken nagyobb a mechanikai es idojarasi terheles.
Ez a kulonbseg kulcsfontossagu a Delta tervezett lefedettsegenek es prioritasainak meghatarozasanal.
3.6. Regios baleseti "forro pontok" fogalma
A tanulmany bevezeti a regios baleseti forro pont fogalmat, amely alatt azokat a teruleteket ertjuk, ahol:
a balesetek szama evente atlag felett van,
hasonlo tipusu esetek ismetlodnek,
a kockazat nem egyszeri esemenyekhez kotheto,
a halozati es kornyezeti feltetelek tartosan fennallnak.
Ezek a forro pontok kulonosen alkalmasak arra, hogy a Delta pilot vagy korai bevezetesi teruletei legyenek.
3.7. A regios bontas szerepe a megelőzhetoseg becsleseben
A megelőzheto esetek aranya nem minden regioban azonos. A regios bontas segit:
a realis megelőzheto arany meghatarozasaban,
a tulzott altalanositas elkeruleseben,
a Delta hatasanak teruletenkent differencialt bemutatasaban.
Ez kulonosen fontos a penzugyi hatas szamszerusitesenel, ahol a teruleti koncentracio miatt a megtakaritasok is koncentraltan jelenhetnek meg.
3.8. Kapcsolodas a tovabbi pontokhoz
A regios bontas alapot teremt:
a baleseti okok reszletes elemzesehez,
az elore jelezheto esemenyek teruleti azonositashoz,
a lefedettsegi forgatokonyvek kidolgozasahoz,
a Delta bevezetes prioritasainak szakmai indoklashoz.
Ez a pont atvezeti a tanulmanyt az altalanos statisztikakbol a konkret, beavatkozas-orientalt elemzes iranyaba, ahol mar nemcsak azt nezzuk, hogy hol tortenik baleset, hanem azt is, hogy hol lehet azt a leghatekonyabban csokkenteni.
BALESETI OKOK ELEMZESE – MI MIERT TORTENIK A VILLAMOS HALOZATOKON
4.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja a villamos halozati munkakhoz kapcsolodo balesetek okainak rendszerezett, szakmai elemzese. Nem az egyeni felelosseg vagy hibakereses a fokusz, hanem annak megertese, hogy milyen tipusu helyzetek, muszaki allapotok es munkaszervezesi tenyezok vezetnek ismetlodoen seruleshez vagy halalesethez. Ez a pont teremti meg a megalapozast annak kimondasahoz, hogy mely balesettipusok tekinthetoek reálisan megelőzhetonek.
4.2. A baleseti okok csoportositasi elve
A tanulmany a baleseti okokat nem egyetlen szempont szerint bontja fel, hanem olyan csoportokba rendezi, amelyek kozvetlen kapcsolatban allnak a Delta potencialis beavatkozasi pontjaival. A csoportositas celja, hogy elkulonitse:
a muszaki allapotbol fakado okokat,
a munkavegzes korulmenyeibol fakado okokat,
az informacios es szervezesi hianyossagokat,
az emberi kitettségbol fakado kockazatokat.
4.3. Muszaki allapotbol fakado baleseti okok
Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetek, ahol a balesetet kozvetlenul vagy kozvetve a halozat fizikai allapota okozza. Jellemzo peldak:
repedt, letort vagy elszenesedett szigetelok,
fellazult, korrodalt koteselemek,
oszloptestek anyagfaradasa, uregesedese,
mechanikai serulesek vezetekeken es tartoszerkezeteken,
rendellenes villamos viselkedes, reszleges kisulesek.
Ezek az allapotok sokszor mar a baleset elott jelen vannak, de vizualisan nem mindig felismerhetok, kulonosen idojarasi vagy megvilagitasi korulmenyek kozott.
4.4. Varatlan halozati allapotvaltozasok
Szamos baleset kotheto olyan helyzethez, ahol a halozati allapot a munkavegzes kozben vagy kozvetlen elotte valtozik meg. Ilyen tenyezok lehetnek:
visszataplalas mas iranybol,
kapcsolasi allapot felreertese,
terhelesvaltozasok,
kulso behatasok (fa, jarmu, idegen targy),
idojarasi esemenyek altal kivaltott mechanikai mozgasok.
Ezek az esetek kulonosen veszelyesek, mert a munkat vegzok sokszor a korabbi allapot feltetelezesebol indulnak ki.
4.5. Terepi munkavegzesbol fakado kockazatok
A villamos halozati munka jelentos resze fizikailag megterhelo es veszelyes kornyezetben zajlik. Jellemzo baleseti forrasok:
zuhanas oszloprol, emeloberendezesbol,
megcsuszas, egyensulyvesztes,
rossz talajviszonyok,
szuk vagy nehezen megkozelitheto munkateruletek,
kozuti kozelseg es forgalmi veszelyek.
Ezek az esetek sokszor nem kozvetlen aramutessel fuggnek ossze, megis a halozati munkavegzes elvalaszthatatlan reszei.
4.6. Informacios es kommunikacios hianyossagok
A balesetek egy reszenel kulonbozo szintu informacios problemak mutathatok ki:
pontatlan vagy hianyos helyszini adatok,
nem egyertelmu munkaterulet-hatarok,
kapcsolasi allapotok felreertese,
kesleltetett vagy torz informacioaramlas,
nem megfelelo elozetes kockazatkommunikacio.
Ezek a hianyossagok gyakran nem egyetlen hibabol, hanem rendszerszintu informacios resbol fakadnak.
4.7. Emberi kitettség es munkaszervezes
A baleseti kockazat szorosan osszefugg a terepen toltott ido es a kiszallasok szamaval. Jellemzo tenyezok:
felesleges ellenorzo jellegu kiszallasok,
pontatlan hibahely-meghatarozas,
hosszabb munkavegzesi idok,
tulterhelt szemelyzet,
idonyomas alatti munkaszervezes.
Minel tobb idot tolt a szemelyzet veszelyes kornyezetben, annal nagyobb az eselye a balesetnek, meg akkor is, ha minden szabaly be van tartva.
4.8. Az okok kapcsolata a megelőzhetoseggel
A baleseti okok elemzese alapjan egyertelmuen elkulonitheto:
olyan okcsoport, amely muszaki es informacios eszkozokkel elore felismerheto,
olyan okcsoport, amely a kitettség csokkentesevel mersekelheto,
es olyan okcsoport, amely csak korlatozottan befolyasolhato.
Ez a felosztas kulcsfontossagu a kovetkezo pontokhoz, ahol a tanulmany mar nemcsak azt vizsgalja, hogy mi tortenik, hanem azt is, hogy a Delta hol es milyen mertekben kepes beavatkozni.
4.9. Kapcsolodas a kovetkezo ponthoz
Ez a pont elokesziti annak bemutatasat, hogy a felsorolt baleseti okok kozul melyek azok, amelyek a Delta rendszer erzekeloi, adatfeldolgozasa es elorejelzesi logikaja reven idoben felismerhetok. A kovetkezo fejezet mar konkretan arra fokuszal, hogy mi az, ami technologiailag elore jelezheto, es milyen feltetelek mellett.
MI AZ, AMI ELORE JELEZHETO – A DELTA BEAVATKOZASI TERE
5.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja annak pontos meghatarozasa, hogy a villamos halozati balesetek kozul melyek azok az esemenyek es allapotok, amelyek technologiailag elore felismerhetok, es amelyeknel az Aramor Delta rendszer idoben kepes figyelmeztetest adni. Ez a fejezet valasztja el egymastol a "nem megelozheto" es a "realistán megelozheto" eseteket, es ezzel megalapozza a kesobbi szamszerusitest.
5.2. Az elore jelezhetoseg ertelmezese
A tanulmanyban az "elore jelezheto" nem azt jelenti, hogy minden baleset pontos idopontja megjosolhato, hanem azt, hogy a balesethez vezeto veszelyes allapot vagy kockazati helyzet a munkavegzes elott vagy kozben felismerheto. Az elore jelezhetoseg tehat allapot- es kockazat-alapu, nem esemeny-alapu.
5.3. Muszaki allapotok, amelyek elore felismerhetok
A Delta rendszer olyan halozati allapotok es valtozasok detektalasara alkalmas, amelyek kozvetlen vagy kozvetett modon baleseti kockazatot hordoznak. Ilyenek kulonosen:
szigetelok degradacioja, repedese, mechanikai serulese,
rendellenes villamos viselkedesek, instabil terhelesmintazatok,
reszleges kisulesre utalo jelek,
koteselemek fellazulasa, atmeneti ellenallas valtozas,
tartoszerkezeti instabilitasra utalo allapotok.
Ezek az allapotok sok esetben hosszabb ideig fennallnak a baleset bekovetkezte elott, igy idoben felismerhetok.
5.4. Kornyezeti es kulso hatasokhoz kotheto elorejelezheto helyzetek
A balesetek egy resze olyan kulso hatasokhoz kotodik, amelyek hatasa a halozati allapoton keresztul elore erzekelheto:
idojarasi terhelesek hatasai (szel, jeg, hoingadozas),
mechanikai terheles valtozasa (faerintes, idegen targyak),
halozati elemek mozgasa, rezgese,
tartos, ismétlodo kornyezeti stressz.
A Delta ezekben az esetekben nem magat az esemenyt, hanem a kockazati allapot kialakulasat jelzi.
5.5. Informacios es szervezesi kockazatok elore felismerese
Az elore jelezhetoseg nem csak fizikai allapotokra korlatozodik. A Delta szerepe az informacios kockazatok csokkenteseben is megjelenik:
pontatlan vagy hianyos halozati allapotkep azonosithato,
nem egyertelmu munkaterulet-hatarok felismerhetok,
konfliktusos kapcsolasi allapotok jelezhetok,
nem megfelelo idozitesu kiszallasok kiszurhetok.
Ezzel csokken a "meglepetes" jellegu helyzetek aranya.
5.6. Elore jelezheto vs. nem elore jelezheto esetek elhatarolasa
A tanulmany tudatosan elhatarolja azokat az eseteket, amelyek:
szandekos szabalysertesbol erednek,
azonnali, kulso, nem halozati okbol kovetkeznek be,
teljesen veletlenszeru, elore nem jelezheto események.
Ezek nem keverednek bele a Delta hatasanak szamszerusitesebe, ezzel biztosithato a realis es vedheto eredmeny.
5.7. Az elore jelezhetoseg szerepe a munkaszervezesben
Az elorejelzes erteke nem csak a veszely elkeruleseben jelenik meg, hanem a munkaszervezes minosegeben is:
a kiszallas idozitese modosithato,
a megfelelo eszkozok es szemelyzet elore kijelolheto,
alternativ megkozelitesek tervezhetok,
a munkavegzes sorrendje optimalizalhato.
Ez kozvetlenul csokkenti a baleseti kitettséget.
5.8. Atvezetes a szamszerusites fele
Ez a pont teremti meg azt a szakmai alapot, amely alapjan a kovetkezo fejezetekben mar nem elvi szinten, hanem szamokkal lehet megfogalmazni, hogy az elore jelezheto esemenyek milyen aranyt kepviselnek az osszes baleseten belul, es ezekbol mennyi tekintheto reálisan megelőzhetonek a Delta rendszer mukodese es lefedettsege mellett.
KISZALLAS- ES KITETTSEGCSOKKENTES HATASA – KEVESEBB TEREPI JELENLET, KEVESEBB BALESET
6.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja annak bemutatasa, hogy a villamos halozati balesetek egy jelentos resze nem egyetlen konkret muszaki hibabol, hanem a terepi jelenlet mennyisegebol fakad. A fejezet azt vizsgalja, hogy a kiszallasok szamanak es a terepen toltott ido csokkentese milyen kozvetlen hatassal van a baleseti kockazatra, es ebben milyen szerepet tolt be az Aramor Delta rendszer.
6.2. A kitettség fogalma a villamos halozati munkaban
Kitettség alatt azt az idot es helyzetek osszesseget ertjuk, amely alatt a szemelyzet veszelyes kornyezetben tartozkodik. A kitettség nem csak az aktiv munkavegzes idejet jelenti, hanem:
a munkaterulet megkozeliteset,
a helyszini felmerest,
a kozlekedest es mozgasokat a terepen,
a munkavegzes kozbeni varakozast,
a munkaterulet elhagyasat.
Minel nagyobb a kitettség idoben es gyakorisagban, annal nagyobb a baleset valoszinusege.
6.3. A kiszallasok szerepe a baleseti kockazatban
A villamos halozati uzemeltetesben a kiszallasok szama kulcstenyezo. Szamos baleset:
ellenorzo jellegu kiszallas soran,
pontatlan hibahely-meghatarozas miatt,
meg nem indokolt terepi jelenlet kozben,
visszatero, rutinszeru bejaras alkalmaval tortenik.
Ezekben az esetekben a baleset nem feltetlenul az eredeti hiba kovetkezmenye, hanem magabol a jelenletbol fakad.
6.4. Hogyan csokkenti a Delta a felesleges kiszallasokat
Az Aramor Delta a halozati allapot folyamatos megfigyelese es elozetes elemzese reven:
elkuloniti a valos beavatkozast igenylo eseteket az ellenorzo jellegu kiszallasoktol,
pontosabb hibahely-meghatarozast tesz lehetove,
csokkenti az indokolatlan terepi jelenletet,
egyes esemenyeknel tavfelugyeleti dontest tesz lehetove.
Ez kozvetlenul csokkenti a baleseti kitettséget.
6.5. A terepen toltott ido rovidulese
A Delta nemcsak a kiszallasok szamat, hanem az egy kiszallasra juto terepi idot is csokkentheti:
a hiba jellege elore ismert,
a megfelelo eszkozok elore kivalszthatok,
a beavatkozasi pont pontosan azonositott,
csokken az improvizacio es a bizonytalansag.
A rovidebb terepi ido kevesebb kockazati percet jelent.
6.6. A kitettségcsokkentes hatasa a balesettipusokra
A kitettségcsokkentes elsosorban az alabbi balesettipusokra van hatassal:
zuhanas es eleses,
kozuti es megkozelitesi balesetek,
idojarasi kockazatokhoz kotodo esetek,
mechanikai serulesek nem kozvetlen aramutessel.
Ezeknel a baleseteknel mar viszonylag kis merteku kitettségcsokkentes is erdemi hatast eredmenyezhet.
6.7. Miert kulon fontos ez a seruleses eseteknel
A nem halalos, de serulessel jaro balesetek jelentos resze ebbe a kategoriaba tartozik. Ezek:
gyakran hosszu munkakeptelenseggel jarnak,
terhelik az uzemelteto szervezetet,
halmozodva komoly gazdasagi veszteseget okoznak.
A Delta hatasa itt gyakran hamarabb es nagyobb volumenben jelenik meg, mint a halalos eseteknel.
6.8. A kitettségcsokkentes szerepe a megelőzhetoseg szamszerusiteseben
A tanulmany a kitettségcsokkentes hatasat kulon komponenskent kezeli a megelőzheto esetek becsleseben. Ez lehetove teszi:
a muszaki elorejelzes es a szervezesi hatas elvalasztasat,
a dupla szamolas elkeruleset,
konzervativ, vedheto becsles alkalmazasat.
6.9. Atvezetes a kovetkezo ponthoz
Ez a pont megmutatja, hogy a baleseti kockazat egy resze nem a halozat hibajabol, hanem a jelenletbol fakad. A kovetkezo fejezet erre epitve mar konkret szamitasokat vegez arra, hogy az elore jelezheto es a kitettségcsokkentessel erintett esetek egyuttesen mekkora reszt kepviselnek az osszes baleseten belul, es ez mit jelent eves szinten.
MEGELOZHETO ESETEK SZAMSZERUSITESE – MENNYI BALESET KERULHETO EL REALISAN
7.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja annak szamszeru meghatarozasa, hogy a villamos halozati munkakhoz kapcsolodo osszes balesetbol evente mennyi tekintheto realisan megelőzhetonek az Aramor Delta rendszer mukodese mellett. A fejezet nem maximalista, hanem vedheto, konzervativ megkozelitest alkalmaz, amely a donteshozatal es a penzugyi ertekeles szamara is elfogadhato.
7.2. A szamszerusites alapelve
A tanulmany nem egyetlen arannyal dolgozik, hanem forgatokonyv-alapu megkozelitest alkalmaz. Ennek oka, hogy a megelőzhetoseg merteke fugg:
a Delta lefedettsegenek aranyatol,
a bevezetett funkcionalitas szintjetol,
az uzemeltetesi gyakorlatba valo integraciotol,
az idobeli felfutas sebessegetol.
Ezert a szamszerusites savos, nem egyetlen fix szamot ad meg.
7.3. Kiindulo baleseti bazisszam
A szamitas alapjat az evente bekovetkezo:
halalos villamos halozati munkabalesetek szama,
nem halalos, serulessel jaro villamos halozati munkabalesetek szama
kepezi. Ezek a bazisszamok a korabbi pontokban bemutatott statisztikai adatokbol szarmaznak, es idoben atlagolt, torzitasmentes ertekek.
7.4. A megelőzhetoseg ket fo komponense
A tanulmany a megelőzhetoseget ket, egymastol elvalasztott komponensre bontja:
A) Elore jelezheto allapotokhoz kotheto esetek
Ide tartoznak azok a balesetek, amelyek muszaki, halozati vagy informacios allapotbol fakadnak, es ahol a Delta idoben figyelmeztetni kepes. Ezeknel az eseteknel a megelőzhetoseg aranya magasabb.
B) Kitettségcsokkentessel erintett esetek
Ide tartoznak azok a balesetek, amelyek valoszinusege aranyos a terepi jelenlet idotartamaval es gyakorisagaval. Ezeknel az eseteknel a megelőzhetoseg aranya alacsonyabb, de a darabszam magas.
A ket komponens kulon kezelese elkeruli a dupla szamolast.
7.5. Lefedettsegi forgatokonyvek
A tanulmany harom lefedettsegi forgatokonyvet alkalmaz, amelyek nem technologiai maximumok, hanem realis bevezetesi lepcsok:
Alacsony lefedettseg: a halozat korlatozott reszen, pilot jelleggel mukodik a Delta
Kozepes lefedettseg: a rendszer mar strategiai fontossagu szakaszokon mukodik
Magas lefedettseg: a Delta szeles korben integralt, uzemszeru mukodesben van
Minden forgatokonyv kulon kerul szamszerusitesre.
7.6. Konzervativ megelőzhetosegi savok
A tanulmany tudatosan konzervativ savokat alkalmaz:
az elore jelezheto allapotokhoz kotheto eseteknel,
a kitettségcsokkentes hatasanal.
A savok also ertekei kerulnek eloszor bemutatasra, hogy az eredmeny megvedheto maradjon akkor is, ha a rendszer hatasa kezdetben nem maximalis.
7.7. Halalos es seruleses esetek kulon kezelese
A szamszerusites kulon kezeli:
a halalos eseteket, ahol mar egyetlen megelőzott esemeny is kiemelkedo erteket kepvisel,
a seruleses eseteket, ahol a darabszam nagyobb, es a gazdasagi hatas osszessegeben jelentosebb.
Ez a kulonvalasztas pontosabb penzugyi ertekelest tesz lehetove.
7.8. Az eves megelőzheto esetszam ertelmezese
Az eredmeny nem abszolut igeret, hanem eves atlagos hatas:
nem minden evben azonos merteku,
fugg az idojarastol, uzemzavaroktol, terhelesektol,
idoben felfuto hatast mutat a rendszer terjedesevel.
A tanulmany ezt explicit modon jelzi, elkerulve a tulzott varakozasokat.
7.9. Atvezetes a penzugyi ertekelesehez
Ez a pont konkret szamokkal mutatja meg, hogy az Aramor Delta mukodese mellett evente mennyi serules es halalos eset elkerulese tekintheto realisan elerhetonek. A kovetkezo fejezet ezeknek az elkerult esemenyeknek a gazdasagi jelentoseget es penzbeli erteket mutatja be, szinten konzervativ, vedheto modon.
EMBERI ELET ES EGESZSEG PENZBELI TERHEI – MIT JELENT EGY BALESET GAZDASAGI OLDALROL
8.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja annak bemutatasa, hogy a villamos halozati munkakhoz kapcsolodo serulesek es halalesetek milyen konkret, szamszerusitheto penzbeli terheket jelentenek az uzemeltetoknek, a biztositasrendszernek es a tarsadalom egeszenek. A fejezet nem az emberi elet "arazasarol" szol, hanem arrol, hogy a baleseteknek milyen elkerulheto koltsegkovetkezmenyei vannak.
8.2. A koltsegek ket fo csoportja
A tanulmany a balesetekhez kapcsolodo penzbeli terheket ket nagy csoportra bontja:
kozvetlen koltsegek,
kozvetett koltsegek.
Ez a bontas lehetove teszi, hogy a teljes gazdasagi hatas ne torzuljon csak a lathato kifizetesek iranyaba.
8.3. Kozvetlen koltsegek halalos es seruleses eseteknel
A kozvetlen koltsegek azok a penzaramlasok, amelyek a balesetet kovetoen azonnal vagy rovid idon belul jelentkeznek. Ide tartoznak:
karteritesek a hozzatartozok reszere,
biztositas kifizetesek,
rokkantsagi ellatasok es jaradekok,
egeszsegugyi ellatas es rehabilitacio,
hatosagi, vizsgalati es jogi koltsegek.
Halalos eseteknel ezek a koltsegek egyszerre, nagy osszegben jelennek meg, mig seruleses eseteknel gyakran hosszu idon at huzodnak.
8.4. Kozvetett koltsegek es szervezeti vesztesegek
A kozvetett koltsegek gyakran meghaladják a kozvetlen koltsegeket, megis kevesbe lathatok. Ide tartoznak:
kiesett munkaido es termeles,
helyettesites es tulora koltsegek,
kepzett munkaero elvesztese,
uj dolgozok betanitasi koltsege,
uzemzavarok elharitasanak tobblet koltsegei,
szolgaltatasminoseg romlasa.
Ezek a koltsegek kumulativ modon jelentkeznek, es hosszu tavon terhelik az uzemelteto szervezetet.
8.5. Halalos esetek gazdasagi sulyanak ertelmezese
A halalos munkabalesetek gazdasagi ertekelese a tanulmanyban nem moralizalo, hanem dontes-elokeszito jellegu. A fejezet bemutatja, hogy:
egyetlen halalos eset is tobb evre kiható penzbeli terhet jelenthet,
a biztositasok es jaradekok hosszu tavon kotelezettseget hoznak letre,
a szervezeti es reputacios hatasok nehezen visszafordithatok.
Ezert mar alacsony esetszam-csokkenes is jelentos erteket kepvisel.
8.6. Seruleses esetek osszesitett terhe
A seruleses balesetek egyenkent kisebb osszegnek tunhetnek, de nagy darabszamuk miatt osszessegeben komoly terhet jelentenek. Jellemzo hatasok:
hosszu ideju munkakeptelenseg,
ismetelt orvosi es rehabilitacios koltsegek,
reszleges munkakepesseg-csokkenes,
csokkent teljesitmeny.
A tanulmany kiemeli, hogy a Delta hatasa itt gyakran gyorsabban es nagyobb volumenben jelentkezik.
8.7. Miert alkalmas a penzbeli megkozelites
A penzbeli ertekeles nem az emberi elet relativizalasa, hanem egy olyan kozos nyelv, amelyet:
donteshozok,
uzemeltetok,
biztositoi szereplok,
befektetok
egyforman ertelmezni tudnak.
Ez teszi lehetove, hogy az eletvedelmi hatas gazdasagi ertekkent is megjelenjen.
8.8. Atvezetes a Delta altal teremtett ertekhez
Ez a pont megmutatja, hogy a balesetek milyen valos penzbeli terheket okoznak. A kovetkezo fejezet erre epitve mar konkretan azt mutatja be, hogy az Aramor Delta mukodese mellett megelőzheto esemenyek milyen eves koltsegcsokkenest es gazdasagi erteket jelentenek, osszekapcsolva az eletvedelmet es a penzugyi racionalitast.
DELTA ALTAL TEREMTETT GAZDASAGI ERTEK – ELETMENTES ES MERHETO MEGTAKARITAS
9.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja annak bemutatasa, hogy az Aramor Delta rendszer bevezetese a megelőzheto balesetek csokkenesen keresztul milyen konkret, eves szinten merheto gazdasagi erteket teremt. A fejezet osszekapcsolja az elozo pontokban bemutatott megelőzheto esetszamokat az azokhoz tartozo penzbeli terhekkel, es igy szamszerusitheto erteket rendel a Delta mukodesehez.
9.2. Az ertekteremtes logikaja
A Delta altal teremtett gazdasagi ertek nem uj bevetelekbol, hanem elkerult vesztesegbol all. Az alaplogika a kovetkezo:
kevesebb baleset → kevesebb kozvetlen kifizetes,
kevesebb serules → kisebb hosszu tavu koltsegteher,
kevesebb halalos eset → elkerult evekig tarto kotelezettsegek,
kevesebb kitettség → stabilabb uzemeltetes.
Ez az ertek nem egyszeri, hanem evente ujratermelodo hatas.
9.3. Halalos esetekhez kapcsolodo eves megtakaritas
A megelőzott halalos esetek gazdasagi hatasa kiemelkedo. Egyetlen elkerult halalos munkabaleset:
elkeruli a karteritesi es biztositas kifizeteseket,
megszunteti a hosszu tavu jaradekfizetesi kotelezettseget,
csokkenti a jogi es hatosagi koltsegeket,
megorzi a szervezeti tudast es tapasztalatot,
elkeruli a reputacios kart.
A tanulmany eves szinten mutatja be, hogy mar kis esetszam-csokkenes is jelentos osszegu megtakaritast eredmenyez.
9.4. Seruleses esetekhez kapcsolodo osszesitett megtakaritas
A seruleses balesetek nagy darabszama miatt a Delta altal elert csokkenes itt kumulativ modon jelentkezik:
csokken a kiesett munkaido,
csokkennek az egeszsegugyi es rehabilitacios koltsegek,
csokken a helyettesites es tulora igeny,
stabilabb marad a munkaszervezes.
Ezek az ertekek osszessegeben gyakran meghaladjak a halalos esetekhez kapcsolodo eves megtakaritast.
9.5. Lefedettsegi forgatokonyvek es ertek
A tanulmany bemutatja, hogy a Delta altal teremtett gazdasagi ertek hogyan valtozik:
alacsony lefedettseg eseten,
kozepes lefedettseg eseten,
magas lefedettseg eseten.
Ez lehetove teszi, hogy a donteshozok mar a kezdeti bevezetesnel is lassak a varhato ertekteremtest, nem csak a teljes kiepules utan.
9.6. Idobeli hatas es felfutas
A Delta erteke idoben felfuto jellegu:
a kezdeti idoszakban a hatas kisebb, de azonnal megjelenik,
a lefedettseg novekedesevel aranyosan no az eves megtakaritas,
a rendszer tanulasa es integracioja tovabbi hatasnövekedest hoz.
Ez a dinamika fontos a hosszabb tavu tervezeshez.
9.7. Arany a beruhazasi koltsegekhez kepest
A tanulmany ezen a ponton megteremti annak alapjat, hogy a Delta:
nem koltsegkozpont,
hanem kockazatcsokkento beruhazas,
amelynek megtérulese nemcsak penzben, hanem uzemeltetesi stabilitasban is jelentkezik.
A gazdasagi ertek igy osszevetheto a rendszer bevezetesenek koltsegeivel.
9.8. Ertekteremtes mint dontesi erv
A Delta altal teremtett gazdasagi ertek:
objektiv,
szamszerusitheto,
eves szinten ismetlodo,
es kozvetlenul kapcsolodik az emberi elet vedelmehez.
Ez a kombinacio teszi a rendszert kulonosen eros dontesi ervve uzemeltetok, biztositoi szereplok es strategiai partnerek szamara.
9.9. Atvezetes a zarofejezethez
Ez a pont bemutatja, hogy az Aramor Delta nemcsak eletvedo es biztonsagi rendszer, hanem merheto gazdasagi erteket is termel. A kovetkezo, zarofejezet ezt az osszkepet foglalja ossze dontes-elokeszito formaban, egyertelmuen megfogalmazva, miert indokolt a rendszer bevezetese.
DELTA ALTAL TEREMTETT GAZDASAGI ERTEK – ELETMENTES ES MERHETO MEGTAKARITAS
9.1. A pont celja
Ennek a pontnak a celja annak bemutatasa, hogy az Aramor Delta rendszer bevezetese a megelőzheto balesetek csokkenesen keresztul milyen konkret, eves szinten merheto gazdasagi erteket teremt. A fejezet osszekapcsolja az elozo pontokban bemutatott megelőzheto esetszamokat az azokhoz tartozo penzbeli terhekkel, es igy szamszerusitheto erteket rendel a Delta mukodesehez.
9.2. Az ertekteremtes logikaja
A Delta altal teremtett gazdasagi ertek nem uj bevetelekbol, hanem elkerult vesztesegbol all. Az alaplogika a kovetkezo:
kevesebb baleset → kevesebb kozvetlen kifizetes,
kevesebb serules → kisebb hosszu tavu koltsegteher,
kevesebb halalos eset → elkerult evekig tarto kotelezettsegek,
kevesebb kitettség → stabilabb uzemeltetes.
Ez az ertek nem egyszeri, hanem evente ujratermelodo hatas.
9.3. Halalos esetekhez kapcsolodo eves megtakaritas
A megelőzott halalos esetek gazdasagi hatasa kiemelkedo. Egyetlen elkerult halalos munkabaleset:
elkeruli a karteritesi es biztositas kifizeteseket,
megszunteti a hosszu tavu jaradekfizetesi kotelezettseget,
csokkenti a jogi es hatosagi koltsegeket,
megorzi a szervezeti tudast es tapasztalatot,
elkeruli a reputacios kart.
A tanulmany eves szinten mutatja be, hogy mar kis esetszam-csokkenes is jelentos osszegu megtakaritast eredmenyez.
9.4. Seruleses esetekhez kapcsolodo osszesitett megtakaritas
A seruleses balesetek nagy darabszama miatt a Delta altal elert csokkenes itt kumulativ modon jelentkezik:
csokken a kiesett munkaido,
csokkennek az egeszsegugyi es rehabilitacios koltsegek,
csokken a helyettesites es tulora igeny,
stabilabb marad a munkaszervezes.
Ezek az ertekek osszessegeben gyakran meghaladjak a halalos esetekhez kapcsolodo eves megtakaritast.
9.5. Lefedettsegi forgatokonyvek es ertek
A tanulmany bemutatja, hogy a Delta altal teremtett gazdasagi ertek hogyan valtozik:
alacsony lefedettseg eseten,
kozepes lefedettseg eseten,
magas lefedettseg eseten.
Ez lehetove teszi, hogy a donteshozok mar a kezdeti bevezetesnel is lassak a varhato ertekteremtest, nem csak a teljes kiepules utan.
9.6. Idobeli hatas es felfutas
A Delta erteke idoben felfuto jellegu:
a kezdeti idoszakban a hatas kisebb, de azonnal megjelenik,
a lefedettseg novekedesevel aranyosan no az eves megtakaritas,
a rendszer tanulasa es integracioja tovabbi hatasnövekedest hoz.
Ez a dinamika fontos a hosszabb tavu tervezeshez.
9.7. Arany a beruhazasi koltsegekhez kepest
A tanulmany ezen a ponton megteremti annak alapjat, hogy a Delta:
nem koltsegkozpont,
hanem kockazatcsokkento beruhazas,
amelynek megtérulese nemcsak penzben, hanem uzemeltetesi stabilitasban is jelentkezik.
A gazdasagi ertek igy osszevetheto a rendszer bevezetesenek koltsegeivel.
9.8. Ertekteremtes mint dontesi erv
A Delta altal teremtett gazdasagi ertek:
objektiv,
szamszerusitheto,
eves szinten ismetlodo,
es kozvetlenul kapcsolodik az emberi elet vedelmehez.
Ez a kombinacio teszi a rendszert kulonosen eros dontesi ervve uzemeltetok, biztositoi szereplok es strategiai partnerek szamara.
9.9. Atvezetes a zarofejezethez
Ez a pont bemutatja, hogy az Aramor Delta nemcsak eletvedo es biztonsagi rendszer, hanem merheto gazdasagi erteket is termel. A kovetkezo, zarofejezet ezt az osszkepet foglalja ossze dontes-elokeszito formaban, egyertelmuen megfogalmazva, miert indokolt a rendszer bevezetese.
10.1. Példaszámítás Magyarországra, kísérleti jelleggel, villamos elosztóhálózati munkabalesetekre építve: Az alábbi számítás nem hivatalos statisztikára épülő végleges hatástanulmány, hanem egy szemléltető, kísérleti modell, amelyben magyar bér- és költségviszonyokhoz illeszkedő nagyságrendi tételekkel számolunk, hogy megmutassuk, mit jelent pénzben az, ha a villamos hálózaton bekövetkező munkabalesetek egy jelentős részét megelőzzük; a modellben az éves balesetszámot N darab/év változóként kezeljük, és azt feltételezzük, hogy a rendszer bevezetésével ezek 80%-a megelőzhető, tehát a megelőzött esetek száma 0,8·N. Egy átlagos, ellátást és kiesést is okozó súlyosabb hálózati baleset teljes társadalmi költségét K összegben fogjuk meg, és ezt több, külön kezelhető részre bontjuk: biztosítási kárkifizetés és munkáltatói kártérítési jellegű tételek (K_bizt), egészségügyi ellátás és rehabilitáció közvetlen költsége (K_eü), a munkáltatónál jelentkező termeléskiesés, helyettesítés, túlóra, szervezési többlet és adminisztratív terhek (K_munk), valamint a család oldalán jelentkező jövedelemkiesés, ápolási/utazási/időráfordítási költségek és stabilitásvesztés miatti többlet (K_család). Kísérleti nagyságrendként vegyünk egy olyan átlagos esetet, ahol K_bizt = 8 000 000 Ft, K_eü = 4 000 000 Ft, K_munk = 3 000 000 Ft, K_család = 2 000 000 Ft, és a maradék „rendszerköltség” (hatósági, kivizsgálási, eszköz- és járműkár, belső képzés-újraszervezés stb.) K_rendszer = 1 000 000 Ft; ebben az esetben egy baleset teljes nagyságrendi költsége K = 18 000 000 Ft. Ha ennek 80%-át megelőzzük, akkor az egy balesetre jutó „megtartott érték” 0,8·K = 14 400 000 Ft, és az éves szinten megtartott összeg S = 0,8·N·K = 14 400 000·N Ft/év. Hogy ez kézzelfogható legyen: ha N = 50 súlyosabb eset/év, akkor S ≈ 720 000 000 Ft/év; ha N = 100, akkor S ≈ 1 440 000 000 Ft/év; ha N = 200, akkor S ≈ 2 880 000 000 Ft/év. Ezt ugyanígy szét lehet írni soronként is, mert a megtakarítás komponensei külön kasszákban és külön szereplőknél jelentkeznek: biztosítási oldalon 0,8·N·K_bizt = 6 400 000·N Ft/év marad meg, egészségügyi oldalon 0,8·N·K_eü = 3 200 000·N Ft/év, munkáltatói termelési és szervezési oldalon 0,8·N·K_munk = 2 400 000·N Ft/év, családi oldalon pedig 0,8·N·K_család = 1 600 000·N Ft/év, és ezen felül ott van a rendszerköltség 0,8·N·K_rendszer = 800 000·N Ft/év. A családi oldal számszerűsítésénél fontos kimondani, hogy a 2 000 000 Ft/ügy egy konzervatív, kísérleti átlag, ami valójában két nagy dologból áll: egyrészt a kieső munkajövedelem és a lassú visszaállás miatti bevételcsökkenés, másrészt a „nem látszó” költségek (idő, logisztika, ápolás, pszichés terhelés miatti működési zavar), amelyek gyakran közvetlenül nem számlázhatók, mégis elviszik a család erőforrásait; ha ez a kiesés nem történik meg, akkor nem csak pénz marad a zsebben, hanem a család szerkezete is stabilabb marad, kevesebb kényszerhitel, kevesebb munkából kiesés a hozzátartozók részéről, és kisebb eséllyel alakulnak ki olyan másodlagos következmények, amelyek később még nagyobb társadalmi költséggel járnak. A modell lényege tehát az, hogy már egy óvatos, kísérleti paraméterezéssel is milliárdos nagyságrendű éves megtartott érték jön ki, miközben a „legnagyobb” nyereség nem is a pénz, hanem az, hogy a megelőzött eseteknél nincs sérülés, nincs tartós egészségromlás, nincs családi szétesés, és nincs olyan életpálya-törés, amit később sem biztosítás, sem ellátórendszer, sem bármilyen kifizetés nem tud valójában visszacsinálni.
